A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2021. december 20-án közzétette a 2019. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a hetedik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat. A jelentés vezetői összefoglalójának főbb megállapításai a következők.
 
A WADA-akkreditált laborok 2019-ben 278.047 mintát analizáltak, amelyek közül 2.701 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:

• 1.535 minta (56,8 %) minősült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
• 297 minta (11,0 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
• 274 minta (10,1 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[1]
• 49 esetben (1,8 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
• 546 esetben (20,2 %) még mindig folyik az eljárás.

 
Az 2.701 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:

• 2.035 (75,3 %) versenyen történt (ebből 1.195 eset minősült doppingvétségnek), illetve 666 (24,7 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik (ebből 340 eset minősült doppingvétségnek).
• a 2.679 pozitív vizeletmintából 1.525 eset, a 22 pozitív vérmintából pedig 10 eset minősült doppingvétségnek.

 
Az 1.535 doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:

• 1.183 férfi (77,1 %) és 352 női (22,9 %) versenyző;
• 83 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
• 115 ország versenyzőitől kerültek levételre.

 
377 nem analitikai doppingvétség[2] történt az alábbi megoszlásban:

• 351 eset érint 47 ország versenyzőjét 46 sportágból;
• 26 eset érint sportolót segítő személyt 13 országból.

 
A 2019. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) fő mutatószámai a következők:

• 1.912 doppingvétség (1.888 versenyzőtől és 24 sportolót segítő személytől);
• 89 sportág;
• 117 ország.

A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következő:
 

1.	testépítés:	272
2.	atlétika:	227
3.	kerékpár:	179
4.	súlyemelés:	160
5.	erőemelés:	119
6.	labdarúgás:	82
7.	rögbi:	72
7.	birkózás:	55
9.	úszás:	50
10.	ökölvívás:	38

 
 
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:
 

1.	Oroszország:	167
2.	Olaszország:	157
3.	India:	152
4.	Brazília:	78
5.	Irán:	70
6.	Franciaország:	62
6.	Egyesült Államok:	62
8.	Kazahsztán:	49
9.	Lengyelország:	47
10.	Ukrajna:	49
34.	Magyarország[3]:	16

 
 
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2019 között az alábbi táblázat foglalja össze.
 

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019
Pozitív vizsgálati eredmény (AAF)	2.540	2.287	2.522	3.032	2.749	2.771	2.701
Analitikai doppingvétség (ADRV)	1.687	1.462	1.649	1.326	1.459	1.639	1.535
Nem analitikai doppingvétség	266	231	280	269	317	283	377
Összes doppingvétség	1.953	1.693	1.929	1.595	1.776	1.922	1.912
Országok (doppingvétségben érintettek)	115	109	122	117	111	117	117
Sportágak (doppingvétségben érintettek)	89	83	85	112	89	92	89