A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2023. május 29-én közzétette a 2020. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a nyolcadik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat. A jelentés vezetői összefoglalójának főbb megállapításai a következők.
 
A koronavírus-járvány hatásának köszönhetően minden adat jelentős visszaesést mutat az előző évhez képest.
 
A WADA-akkreditált laborok 2020-ban 149.758 mintát analizáltak, amelyek közül 1.007 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:

• 672 minta (66,7 %) minősült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
• 113 minta (11,2 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
• 138 minta (13,7 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[1]
• 4 esetben (0,4 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
• 80 esetben (7,9 %) még mindig folyik az eljárás.

Az 1.007 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:

• 686 (68,1 %) versenyen történt (ebből 486 eset minősült doppingvétségnek), illetve 321 (31,9 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik (ebből 184 eset minősült doppingvétségnek);
• az 1.003 pozitív vizeletmintából 669 eset, a 4 pozitív vérmintából pedig 1 eset minősült doppingvétségnek.

A 672 doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:

• 508 férfi (75,6 %) és 163 női (24,3 %) versenyző[2];
• 67 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
• 91 ország versenyzőitől kerültek levételre.

 
263 nem analitikai doppingvétség[3] történt az alábbi megoszlásban:

• 238 eset érint 54 ország versenyzőjét 48 sportágból;
• 25 eset érint sportolót segítő személyt 10 országból.

A 2020. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) fő mutatószámai a következők:

• 935 doppingvétség (910 versenyzőtől és 25 sportolót segítő személytől);
• 83 sportág;
• 94 ország.

​A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következő:

1.	atlétika:	107
2.	kerékpár:	94
3.	súlyemelés:	89
4.	erőemelés:	83
5.	testépítés:	77
6.	kevert harcművészetek (MMA):	74
7.	labdarúgás:	67
7.	birkózás:	44
9.	vizes sportágak:	26
10.	ökölvívás:	25

 
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:

1.	Oroszország:	135
2.	India:	59
3.	Egyesült Államok:	57
4.	Olaszország:	47
5.	Ukrajna:	39
6.	Kína:	25
7.	Brazília:	23
7.	Franciaország:	23
9.	Kazahsztán:	22
10.	Románia:	21
21.	Magyarország[4]:	11

 
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2020 között az alábbi táblázat foglalja össze.

	2013	2014	2015	2016	2017	2018	2019	2020
Pozitív vizsgálati eredmény (AAF)	2.540	2.287	2.522	3.032	2.749	2.771	2.701	1.007
Analitikai doppingvétség (ADRV)	1.687	1.462	1.649	1.326	1.459	1.639	1.535	672
Nem analitikai doppingvétség	266	231	280	269	317	283	377	238
Összes doppingvétség	1.953	1.693	1.929	1.595	1.776	1.922	1.912	910
Országok (doppingvétségben érintettek)	115	109	122	117	111	117	117	91
Sportágak (doppingvétségben érintettek)	89	83	85	112	89	92	89	67