Magyar Antidopping Csoport

A WADA JELENTÉSE A 2018. ÉVI DOPPINGVÉTSÉGEKRŐL

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2020. december 10-én közzétette a 2018. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a hatodik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat.
A WADA-akkreditált laborok 2018-ban 263.519 mintát analizáltak, amelyek közül 2.771 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt. Ezek közül:
  • 1.640 minta (59,2 %) minősült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
  • 333 minta (12,0 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
  • 381 minta (13,7 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[1]
  • 101 esetben (3,6 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
  • 316 esetben (11,4 %) még mindig folyik az eljárás.
 
Az 2.771 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:
  • 2.149 (77,6 %) versenyen történt (ebből 1.277 eset minősült doppingvétségnek), illetve 622 (22,4 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik (ebből 363 eset minősült doppingvétségnek).
  • a 2.750 pozitív vizeletmintából 1.630 eset, a 21 pozitív vérmintából pedig 10 eset minősült doppingvétségnek.
 
Az 1.640 doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:
  • 1.269 férfi (77,3 %) és 371 női (22,6 %) versenyző;
  • 92 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
  • 117 ország versenyzőitől kerültek levételre.
 
283 nem analitikai doppingvétség[2] történt az alábbi megoszlásban:
  • 267 eset érint 45 ország versenyzőjét 42 sportágból;
  • 16 eset érint sportolót segítő személyt 10 országból.
 
A 2018. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) fő mutatószámai a következők:
  • 1.923 doppingvétség (1.906 versenyzőtől és 16 sportolót segítő személytől);
  • 92 sportág;
  • 117 ország.
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló sportág a következő:
 
1. testépítés: 261
2. kerékpár: 221
3. atlétika: 193
4. erőemelés: 164
5. súlyemelés: 157
6. birkózás: 67
7. rögbi: 57
7. ökölvívás: 57
9. labdarúgás: 56
10. úszás: 39
 
 
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:
 
1. Oroszország: 144
2. Olaszország: 132
3. Franciaország: 114
4. India: 107
5. Ukrajna: 78
6. Egyesült Államok: 73
7. Belgium: 65
8. Kína: 63
9. Brazília: 54
10. Kazahsztán: 51
     
46. Magyarország[3]: 9
 
 
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2018 között az alábbi táblázat foglalja össze.
 
  2013 2014 2015 2016 2017 2018
Pozitív vizsgálati eredmény (AAF) 2.540 2.287 2.522 3.032 2.749 2.771
Analitikai doppingvétség (ADRV) 1.687 1.462 1.649 1.326 1.459 1.640
Nem analitikai doppingvétség 266 231 280 269 317 283
Összes doppingvétség 1.953 1.693 1.929 1.595 1.776 1.923
Országok (doppingvétségben érintettek) 115 109 122 117 111 117
Sportágak (doppingvétségben érintettek) 89 83 85 112 89 92
 
 
[1] Az ún. „No Case to Answer” esetek a következőket foglalják magukban: glükokortikoszteroidok engedélyezett alkalmazása, a nemzetközi standardoktól való eltérés, a WADA joghatóságán kívüli esetek (beleértve a WADA Kódexet alá nem író országok ügyeit) és minden egyéb egyedi eset.
[2] Nem analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.2-2.10. pontjaiban meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek nem tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testéből származó mintában történő kimutatásának eredménye.
[3] A 9 magyarországi eset a következő sportágakból származik: atlétika (2), amerikai futball (1), szkander (1), testépítés (1), kajak-kenu (1), lovas sportok (1), jet-ski (1), erőemelés (1)