A Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) új szabályozást vezet be a női sportolói kategóriákra vonatkozóan, amely jelentős vitákat váltott ki világszerte. A döntés értelmében 2028-tól a transznemű nők és bizonyos nemi fejlődési zavarral (DSD) élő sportolók nem indulhatnak női kategóriában az olimpiai versenyeken. A NOB szerint azok a sportolók, akik férfiként mentek át a pubertáson, testi adottságaik miatt tartós teljesítményelőnnyel rendelkezhetnek a „biológiai nőkhöz” képest.
A szervezet ezt különösen a gyorsaságot, erőt és robbanékonyságot igénylő sportágakban tartja jelentősnek, de a kontaktsportokban biztonsági szempontokra is hivatkozik.
A női kategóriában való indulást ezért genetikai vizsgálathoz kötik majd, amelyet elegendő egyszer elvégezni az élet során. A teszt során az SRY gén jelenlétét vizsgálják, amely az Y-kromoszómához kapcsolódó nemmeghatározó gén. A NOB álláspontja szerint ennek jelenléte arra utal, hogy az érintett személy férfi nemi fejlődési folyamaton ment keresztül. Azok a sportolók, akiknél kimutatható a gén jelenléte, alapvetően csak a férfi kategóriákban versenyezhetnek majd. Kivételt képeznek azok a DSD-vel élő sportolók, akik szervezete nem reagál a férfi nemi hormonokra, így nem származik számukra fizikai előny a magasabb tesztoszteronszintből.
Az új szabályozás már a Los Angeles-i olimpia kvalifikációs időszakában is éreztetheti hatását. Szakértők szerint előfordulhat, hogy egyes fiatal sportolók a kötelező vizsgálatok során szereznek tudomást addig ismeretlen fejlődési rendellenességükről. A döntés hátterében részben a párizsi olimpia körüli viták állnak, különösen két ökölvívó sportoló ügye, amely jelentős nemzetközi figyelmet kapott. Többen üdvözölték a NOB lépését, mert szerintük az a női sport igazságosságát és a versenyfeltételek egyenlőségét védi. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy a szabályozás diszkriminatív lehet, és hosszú távon súlyos társadalmi következményekkel járhat. A kérdés továbbra is rendkívül megosztó, és várhatóan még hosszú ideig meghatározó vitatéma marad a nemzetközi sportéletben.
A szervezet ezt különösen a gyorsaságot, erőt és robbanékonyságot igénylő sportágakban tartja jelentősnek, de a kontaktsportokban biztonsági szempontokra is hivatkozik.
A női kategóriában való indulást ezért genetikai vizsgálathoz kötik majd, amelyet elegendő egyszer elvégezni az élet során. A teszt során az SRY gén jelenlétét vizsgálják, amely az Y-kromoszómához kapcsolódó nemmeghatározó gén. A NOB álláspontja szerint ennek jelenléte arra utal, hogy az érintett személy férfi nemi fejlődési folyamaton ment keresztül. Azok a sportolók, akiknél kimutatható a gén jelenléte, alapvetően csak a férfi kategóriákban versenyezhetnek majd. Kivételt képeznek azok a DSD-vel élő sportolók, akik szervezete nem reagál a férfi nemi hormonokra, így nem származik számukra fizikai előny a magasabb tesztoszteronszintből.
Az új szabályozás már a Los Angeles-i olimpia kvalifikációs időszakában is éreztetheti hatását. Szakértők szerint előfordulhat, hogy egyes fiatal sportolók a kötelező vizsgálatok során szereznek tudomást addig ismeretlen fejlődési rendellenességükről. A döntés hátterében részben a párizsi olimpia körüli viták állnak, különösen két ökölvívó sportoló ügye, amely jelentős nemzetközi figyelmet kapott. Többen üdvözölték a NOB lépését, mert szerintük az a női sport igazságosságát és a versenyfeltételek egyenlőségét védi. Mások ugyanakkor attól tartanak, hogy a szabályozás diszkriminatív lehet, és hosszú távon súlyos társadalmi következményekkel járhat. A kérdés továbbra is rendkívül megosztó, és várhatóan még hosszú ideig meghatározó vitatéma marad a nemzetközi sportéletben.