TELJESÍTMÉNYNÖVELŐ SZEREK HASZNÁLATA A SZABADIDŐS SPORTOLÓK ESETÉBEN
Az Amerikai Családorvosok Szaklapjában (American Family Physician (AFP) 2021.02.15-én) megjelent cikkből állítottunk össze egy rövid összefoglalót.
Magyarországon ehhez hasonló kutatás nem készült, de nyilvánvalóan a probléma hazánkat sem kerüli el, bár annak mértéke eltérhet az amerikaitól, ahol a teljesítménynövelő szerek tudatos vagy véletlen használata a lakosság közel 1%-át, azaz kb. 3 millió embert érint.
Az amerikai családorvosok számára is meglepő lehet, amikor kiderül, hogy hány betegük használ teljesítményjavító szereket, akár szándékosan, hogy javítsák a sportteljesítményüket, akár úgy, hogy tudtukon kívül szennyezett étrend-kiegészítőket is bevisznek szervezetükbe.
Az élsportolók csak töredékét teszik ki az Egyesült Államokban élő, mintegy 3 millió embernek, akik teljesítménynövelő szereket használnak. A sportolók és a lakosság körében elterjedt teljesítményfokozó szerek használata arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy e (gyógy)szerek használatát közegészségügyi problémaként ismerje el. Az elmúlt évtizedben az új doppingszerek megjelenése (különösen az endogén hormonszintet növelő gyógyszerek és bizonyos anabolikus szerek) és az étrendkiegészítők fokozott elfogadottsága, valamint azok fokozott szennyezettsége hozzájárult a növekvő közegészségügyi aggályhoz.
Az anabolikus androgén szteroidok fizikai és pszichológiai káros hatásai (például vese- és májkárosodás, bőrproblémák, csökkenő tesztoszteronszint, agresszió, depresszió stb.) jól ismertek. Ugyanakkor a háziorvosok sem feltétlenül ismerik fel a doppingszerként használt új, kísérleti stádiumban lévő gyógyszerek lehetséges káros hatásait, ugyanis fel sem merül bennük, hogy egy szabadidős sportoló ilyen szerekhez nyúlhat.
A fentiek közé tartoznak a szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARM), amelyek jelentős anabolikus hatással bírnak az izmokra és a csontokra, és a sportolók visszaélhetnek használatukkal. Ezek a szerek emberi használatra nem engedélyezettek, az esetleges káros hatásaikat pedig nem dokumentálták megfelelően, hiszen még le sem zárult klinikai vizsgálatuk. Kísérleti státuszuk ellenére szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARM) több tucat étrend-kiegészítőben találhatók, és 2010 óta több mint 250 pozitív doppingvizsgálati eredményt okoztak.A fogyasztók ezeket az étrendkiegészítőket könnyedén megvásárolhatják az interneten.
Még a tapasztalt háziorvosok számára is nehéz lehet azonosítani azokat a betegeket, akik teljesítményfokozó szereket szednek, hiszen a páciensek nem feltétlenül gondolják, hogy erről tájékoztatniuk kell az orvost, másrészt előfordulhat, hogy fel sem merül bennük az egészségügyi problémákhoz vezető szennyeződés veszélye. Továbbá sok páciens úgy gondolja, a háziorvos nem tájékozott eléggé a piacon lévő étrend kiegészítőkkel kapcsolatosan.
Annak ellenére, hogy a doppingellenes ügynökségek figyelmeztetik az élsportolókat az étrendkiegészítők lehetséges szennyezettségének kockázataira, a szabadidős sportolók ritkán kapnak ilyen irányú felvilágosítást.
Előfordul, hogy akik szándékosan használnak teljesítményfokozó szereket, titkolják ezt orvosuk előtt. (Ennek oka lehet szégyenérzet, törvényességi aggályok vagy bizalomhiány.) Egy amerikai tanulmányban az anabolikus szteroidot használók 56%-a számolt be arról, hogy soha nem ismerte be kezelőorvosának a fogyasztás tényét.
A háziorvosoknak nem csak azt lenne fontos tudniuk, hol találják az élsportolók számára tiltott szerek listáját, de ismerniük kellene az étrendkiegészítő szerek lehetséges egészségügyi kockázatait, hogy ezekre felhívhassák a szabadidős sportolók figyelmét is.
A teljes cikk angolul itt érhető el.
A doppingszerek használatának egészségügyi kockázatairól következő cikkünkben számolunk be.
Az amerikai családorvosok számára is meglepő lehet, amikor kiderül, hogy hány betegük használ teljesítményjavító szereket, akár szándékosan, hogy javítsák a sportteljesítményüket, akár úgy, hogy tudtukon kívül szennyezett étrend-kiegészítőket is bevisznek szervezetükbe.
Az élsportolók csak töredékét teszik ki az Egyesült Államokban élő, mintegy 3 millió embernek, akik teljesítménynövelő szereket használnak. A sportolók és a lakosság körében elterjedt teljesítményfokozó szerek használata arra késztette az Egészségügyi Világszervezetet (WHO), hogy e (gyógy)szerek használatát közegészségügyi problémaként ismerje el. Az elmúlt évtizedben az új doppingszerek megjelenése (különösen az endogén hormonszintet növelő gyógyszerek és bizonyos anabolikus szerek) és az étrendkiegészítők fokozott elfogadottsága, valamint azok fokozott szennyezettsége hozzájárult a növekvő közegészségügyi aggályhoz.
Az anabolikus androgén szteroidok fizikai és pszichológiai káros hatásai (például vese- és májkárosodás, bőrproblémák, csökkenő tesztoszteronszint, agresszió, depresszió stb.) jól ismertek. Ugyanakkor a háziorvosok sem feltétlenül ismerik fel a doppingszerként használt új, kísérleti stádiumban lévő gyógyszerek lehetséges káros hatásait, ugyanis fel sem merül bennük, hogy egy szabadidős sportoló ilyen szerekhez nyúlhat.
A fentiek közé tartoznak a szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARM), amelyek jelentős anabolikus hatással bírnak az izmokra és a csontokra, és a sportolók visszaélhetnek használatukkal. Ezek a szerek emberi használatra nem engedélyezettek, az esetleges káros hatásaikat pedig nem dokumentálták megfelelően, hiszen még le sem zárult klinikai vizsgálatuk. Kísérleti státuszuk ellenére szelektív androgénreceptor-modulátorok (SARM) több tucat étrend-kiegészítőben találhatók, és 2010 óta több mint 250 pozitív doppingvizsgálati eredményt okoztak.A fogyasztók ezeket az étrendkiegészítőket könnyedén megvásárolhatják az interneten.
Még a tapasztalt háziorvosok számára is nehéz lehet azonosítani azokat a betegeket, akik teljesítményfokozó szereket szednek, hiszen a páciensek nem feltétlenül gondolják, hogy erről tájékoztatniuk kell az orvost, másrészt előfordulhat, hogy fel sem merül bennük az egészségügyi problémákhoz vezető szennyeződés veszélye. Továbbá sok páciens úgy gondolja, a háziorvos nem tájékozott eléggé a piacon lévő étrend kiegészítőkkel kapcsolatosan.
Annak ellenére, hogy a doppingellenes ügynökségek figyelmeztetik az élsportolókat az étrendkiegészítők lehetséges szennyezettségének kockázataira, a szabadidős sportolók ritkán kapnak ilyen irányú felvilágosítást.
Előfordul, hogy akik szándékosan használnak teljesítményfokozó szereket, titkolják ezt orvosuk előtt. (Ennek oka lehet szégyenérzet, törvényességi aggályok vagy bizalomhiány.) Egy amerikai tanulmányban az anabolikus szteroidot használók 56%-a számolt be arról, hogy soha nem ismerte be kezelőorvosának a fogyasztás tényét.
A háziorvosoknak nem csak azt lenne fontos tudniuk, hol találják az élsportolók számára tiltott szerek listáját, de ismerniük kellene az étrendkiegészítő szerek lehetséges egészségügyi kockázatait, hogy ezekre felhívhassák a szabadidős sportolók figyelmét is.
A teljes cikk angolul itt érhető el.
A doppingszerek használatának egészségügyi kockázatairól következő cikkünkben számolunk be.