A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) 2021. december 20-án közzétette a 2019. évi doppingvétségekről készített részletes jelentését. Ez a hetedik ilyen dokumentum (az első a 2013. évben elkövetett doppingvétségek adatait foglalja össze), amely azonos szerkezetben tartalmazza az adatokat.
A jelentés vezetői összefoglalójának főbb megállapításai a következők.
A WADA-akkreditált laborok 2019-ben 278.047 mintát analizáltak, amelyek közül 2.701 esetben mutattak ki pozitív vizsgálati eredményt.
Ezek közül:
- 1.535 minta (56,8 %) minősült doppingvétségnek (és kerültek szankcionálásra);
- 297 minta (11,0 %) esetében az eljárás – indokolt orvosi okokból (pl. érvényes TUE-engedéllyel) – megszüntetésre kerültek;
- 274 minta (10,1 %) esetében az eljárás – orvosi okokon túlmenően – megszüntetésre került;[1]
- 49 esetben (1,8 %) nem került szankció meghatározásra, mivel a sportoló tisztázta magát;
- 546 esetben (20,2 %) még mindig folyik az eljárás.
Az 2.701 pozitív vizsgálati eredmény megoszlása az alábbi:
- 2.035 (75,3 %) versenyen történt (ebből 1.195 eset minősült doppingvétségnek), illetve 666 (24,7 %) versenyen kívüli ellenőrzésből származik (ebből 340 eset minősült doppingvétségnek).
- a 2.679 pozitív vizeletmintából 1.525 eset, a 22 pozitív vérmintából pedig 10 eset minősült doppingvétségnek.
Az 1.535 doppingvétségnek minősülő esetben a minták megoszlása a következő:
- 1.183 férfi (77,1 %) és 352 női (22,9 %) versenyző;
- 83 sportág érintett (a WADA-akkreditált laborok ADAMS rendszerben történő jelentése alapján);
- 115 ország versenyzőitől kerültek levételre.
377 nem analitikai doppingvétség[2] történt az alábbi megoszlásban:
- 351 eset érint 47 ország versenyzőjét 46 sportágból;
- 26 eset érint sportolót segítő személyt 13 országból.
A 2019. évi összes doppingvétség (pozitív vizsgálati eredményből + nem analitikai megállapításból eredő) fő mutatószámai a következők:
- 1.912 doppingvétség (1.888 versenyzőtől és 24 sportolót segítő személytől);
- 89 sportág;
- 117 ország.
| 1. | testépítés: | 272 |
| 2. | atlétika: | 227 |
| 3. | kerékpár: | 179 |
| 4. | súlyemelés: | 160 |
| 5. | erőemelés: | 119 |
| 6. | labdarúgás: | 82 |
| 7. | rögbi: | 72 |
| 7. | birkózás: | 55 |
| 9. | úszás: | 50 |
| 10. | ökölvívás: | 38 |
A 10 legtöbb doppingvétséget regisztráló ország a következő:
| 1. | Oroszország: | 167 |
| 2. | Olaszország: | 157 |
| 3. | India: | 152 |
| 4. | Brazília: | 78 |
| 5. | Irán: | 70 |
| 6. | Franciaország: | 62 |
| 6. | Egyesült Államok: | 62 |
| 8. | Kazahsztán: | 49 |
| 9. | Lengyelország: | 47 |
| 10. | Ukrajna: | 49 |
| 34. | Magyarország[3]: | 16 |
A doppingvétségek számának alakulását 2013 és 2019 között az alábbi táblázat foglalja össze.
| 2013 | 2014 | 2015 | 2016 | 2017 | 2018 | 2019 | |
| Pozitív vizsgálati eredmény (AAF) | 2.540 | 2.287 | 2.522 | 3.032 | 2.749 | 2.771 | 2.701 |
| Analitikai doppingvétség (ADRV) | 1.687 | 1.462 | 1.649 | 1.326 | 1.459 | 1.639 | 1.535 |
| Nem analitikai doppingvétség | 266 | 231 | 280 | 269 | 317 | 283 | 377 |
| Összes doppingvétség | 1.953 | 1.693 | 1.929 | 1.595 | 1.776 | 1.922 | 1.912 |
| Országok (doppingvétségben érintettek) | 115 | 109 | 122 | 117 | 111 | 117 | 117 |
| Sportágak (doppingvétségben érintettek) | 89 | 83 | 85 | 112 | 89 | 92 | 89 |
[1] Az ún. „No Case to Answer” esetek a következőket foglalják magukban: glükokortikoszteroidok engedélyezett alkalmazása, a nemzetközi standardoktól való eltérés, a WADA joghatóságán kívüli esetek (beleértve a WADA Kódexet alá nem író országok ügyeit) és minden egyéb egyedi eset.
[2] Nem analitikai doppingvétség: a WADA Kódex 2.2-2.11. pontjaiban meghatározott olyan doppingvétségek, amelyek nem tiltott anyag, metabolit, vagy származék sportoló testéből származó mintában történő kimutatásának eredménye.
[3] 2018-ban Magyarország 9 esettel a 46. helyen állt. A 2019. évi 16 magyarországi eset a következő sportágakból származik: kerékpár (5), atlétika (2), erőemelés (2), szkander (1), testépítés (1), kajak-kenu (1), cselgáncs (1), para erőemelés (1), gyorskorcsolya (1), súlyemelés (1)